Sajnos az ősz beköszöntével se az időjárás, se a munkám nem engedi, hogy annyi időt töltsek fent a Hegyen amennyit szeretnék ezért írásos beszámoló kirándulásról egyhamar nem lesz az oldalon,viszont egy pár érdekes adattal szeretnék kedvet csinálni minden kedves látogatónak, akinek van lehetősége, hogy felkeresse ezeket a csodákat, amik itt vannak körülöttünk.

Gondoltad volna,hogy Magyarország 100 legmagasabb hegycsúcsa közül 59 a Bükkben található?Az is egy számomra új tény volt az évben, hogy már nem Istállós-kő (959m) a Bükki csúcsok csúcsa hanem a Kettős-bérc déli oldala (960,7m). Az én kedvenceim mégsem ezek, hanem a Bálvány (956m) és Tar-kő (950m). Ha gyönyörködni szeretnénk a zöld tengerben és nem sok időnk van akkor az előbbit, ha egy kiadós sétára is van lehetőségünk akkor az utóbbit választjuk.

                                                 -Bálvány (Petőfi kilátó)-

Egy ilyen szép nagy hegységnek sok érdekes tulajdonsága van.Az például figyelemre méltó,hogy az ország  egyik legcsapadékosabb területe, amelyre évi átlag 700-800 mm csapadék hullik.Itt dőlt meg Jávorkúton a Magyarországon valaha mért legnagyobb csapadék rekordja 2010-ben, ahol 1550 mm-t regisztráltak.Ennek a sok víznek valahová el is kellett folynia akkor és itt jönnek a képe a bükki töbrök, víznyelők, zsombolyok és barlangok, amikből jelenleg 1115 ismert.2010 Júniusában az esőzéseknek köszönhetően az István-lápai barlang vízszintje 45 métert emelkedett és a hegyről lezúduló víz sok helyen árvizeket és hatalmas pusztítást eredményezett.

De hogy pozitív dolgok is legyenek a barlangokkal kapcsolatban 2014-től az ország legmélyebb helye a Bányász barlang, aminek mélysége a márciusi állapot szerint 275 méter. Jelenleg hazánkban itt van a legnagyobb esély arra, hogy átlépjék a ma még álomhatárnak tekinthető 300 méteres barlang mélységet.Ezzel az eredménnyel épp a videóban szereplő István-lápai barlangot taszította le a képzeletbeli trónról, aminek 253 méteres mélysége és 6 kilométeres ! összhosszusága semmikép sem nevezhető csekélynek magyar viszonylatban.

                                                  -Udvarkő-barlang-

Szintén említésre méltó még a Dante-pokla barlang, vagy más néven Udvarkő-barlang.A hajdani barlangcsarnok beszakadásával keletkezett monumentális, függőleges falú sziklaudvar 20 méter mély, és 20-30 méter átmérőjű katlant képez.Érdekes jelenség nyáron, hogy a “nyitott barlang” mélyén akár 10-15 fokkal is hűvösebb lehet.Az országban több hasonló karsztjelenséget nem ismerünk.Ugye azon már meg sem lepődünk ha hazánk legmagasabban levő barlangja is a bükkben található,a 932 m tszf magasságban fekvő Kőrös-barlang.Ez a barlang az országban egyedülálló földrajzi helyen található, melynek neve Bükk-fennsík vagy más néven Magas-Bükk,ennek a területnek a hossza 18-20 km, szélessége 5-7 km tszf 700-900 méter magasan terül el.

                                                 -Tar-kő-

Júniusban a sok réttel,mezővel tarkított fennsíkon egy séta tényleg olyan, mintha a fellegekben járnánk,Számtalan hegyi virág,köztük olyanok is,amik csak ezen a kis területen fellelhetőek,kristály tiszta levegő,egy 200 éves őserdő és egy levágott tetejű hegy.Számtalan látnivaló,számtalan csoda,és hogy ezt lássuk nem kell messzire menni csak egy kis akarat, természetszeretet és szabadidő kell.

A rekkenő hőség nem teszi túl vonzóvá a kemény szintemelkedéseket és a véget nem érő trappolást,de ha az embernek mehetnéke van a hegyre, akkor bizony menni kell.A múlt héten és ma is egy 6-8 kilométeres sétát tettünk a Bükk északi részén. Látnivalóban nem volt hiány és három kódot is sikerült begyűjteni a "Bükk szirtjei" igazolófüzetbe.

Múlt heti sétánk első állomása Kapubérc volt.

                                                              -Kapubérc-

Most is lenyűgöző kilátás volt a jutalmunk bármelyik csúcsot másztuk meg.Frissességünkről ez alkalommal a Szilvia-forrás gondoskodott, akiről egy korábbi kirándulás alkalmával tudtuk meg, hogy egy erdész három lánya közül az egyik.Következő kilátónk név szerint a Kemesnye-bérc volt, ahonnan a panorámába egy szép nagy irtás csúfított bele.


                                                        -Kemesnye-kő-

Mai utunkat a Nagyvisnyó melletti ifjúsági tábor mellől kezdtük,itt jegyezném meg, hogy a tábor elképesztően jó hangulatot és izgalmas programok lehetőségét mutatja a külső szemlélődő felé.Egy hatalmas tisztás mellett parkoltunk le a hangosan csobogó Bán patak partján.Feledhetetlen kaptató vitt fel minket a Dédesi várrom aljához, ahonnan a nem messze található Vásárhelyi-kő felé vettük az irányt.

                                                           -Vásárhelyi-kő-

Nem időztünk sokat a szirten, csináltunk pár képet, pótoltuk az elvesztett folyadékot, majd vissza.Én a térkép szerint a Dédesi kisvár tetejére kapaszkodtam fel egy kód reményében, mint később kiderült hiába.A  kisvár valójában egy mászófal, aminek az aljában találkoztunk is egy pár mászóval, akiktől útbaigazítást kértünk.Segítőkész informátorunk útbaigazított minket, majd közölte velünk, hogy nem mellesleg egy olyan tájvédelmi területen vagyunk, ahová csak külön engedéllyel lehet belépni.

                                              -a kisvár a Dédesi kilátóból-

Maga a tudat, hogy renitens túrázók vagyunk nem nagyon hozott zavarba, elvégre a kijelölt utakról nem tértünk le sehol és ha ezért valaki megakar büntetni az száradjon az ő lelkén.Hamar felértünk a Dédesi romvárhoz amiről azt érdemes tudni, hogy a 13. században épült,fennhatósága alá tartozott Dédes és Sajószentpéter mezőváros, valamint Tardona,Nagyvisnyó,Tapolcsány,Mályinka,Szilvásvárad és Rátótföldje.A várat 1567. április 1-jén kezdték el ostromolni a törökök, melyet 15 napig tartottak a várvédők. Ekkor a vár parancsnoka a megmaradt puskaport a vártorony alá hordatta össze, majd a védők egy rejtett alagúton elhagyták az erődöt. A kanóc tüze akkor ért a puskaporhoz, amikor a törökök diadalittasan berontottak a várba. Az építményt több száz török katona sírjává vált. Hasszán pasa bosszúból a vár megmaradt részét is leromboltatta, és innentől kezdve egészen napjainkig a dédesi vár romvárként van nyilvántartva.

                                                -kilátás a Dédesi kilátóból-

Hazafelé még megnéztük a Mályinka felé épített új kilátót, abban a reményben, hogy már használatba lehet venni, de sajnálatunkra még munkások dolgoztak rajta.Sebaj gondoltam, mert ha legközelebb újra mehetnékünk van ismét lehet mondani, hogy Irány a Bükk!